Egyéni tanácsadás
Az egyéni alkalmak időtartama 50 perc. Kivételt képez ez alól a képességfelmérés, amely általában 90-120 percet vesz igénybe.
Egyéni ellátás keretein belül lehetőség van számos téma és elakadás átbeszélésére.
- Életvezetési tanácsadás, elakadások
- Szorongás, önértékelési problémák
- Nevelési tanácsadás szülők részére
- Tanulási zavarok
- ADHD
- Autizmus spektrumzavar
- Szociális-kommunikációs készségek fejlesztése
- Tehetséggondozás
- Pályaválasztási tanácsadás
- Képességfelmérés
Módszerek
A kliens által hozott problémakörhöz igazított módszertani keretekkel dolgozom, alapvetően személyközpontú szemléletben. Olyan légkört igyekszem kialakítani, amely lehetővé teszi a kliens számára, hogy kibontakozhasson a fejlődésre való képessége. A konzultációk alapja a hitelesség, a feltétel nélküli pozitív elfogadás és az empátia.
Gyakran használok kognitív viselkedésterápiás, relaxációs és művészetterápiás technikákat.
Kognitív viselkedésterápia (CBT)
A kognitív viselkedésterápia (Cognitive Bahavioral Therapy, röviden CBT) viselkedésterápiás elemeket és a kognitív terápiák elemeit is felhasználja, a kognitív viselkedésterápiás megközelítést alkalmazó módszerek esetenként nagyon különbözhetnek egymástól, azonban mind a követkő alapkoncepciókra épülnek:
- A kognitív aktivitás hatással van a viselkedésre.
- A kognitív aktivitás monitorozható és megváltoztatható.
- A kívánt viselkedésváltozás elérésére hatással lehet a kognitív változás
Gyermekek esetében is több módszert használnak a kognitív viselkedésterápia ernyője alatt, amelyek azonban inkább viselkedésterápiás hangsúlyúak, bár ez nagyban függ az életkortól és a gyermek funkcionális állapotától.
A kognitív és viselkedéses típusú terápiák kifejezetten hatékonyak ADHD és autizmus spektrumzavar esetén.
Szocioemocionális pedagógiai terápia (varázsjáték)
A módszert Dr. Gőbel Orsolya dolgozta ki Klaus W. Vopel ötletei alapján.
A varázsjátékok fejlesztik: a nagy- és finommozgásokat, észlelést, a belső és külső ritmus megtartását, a belső képek grafikus kifejezését (fantáziát, rajzolást), szókincset, beszédbátorságot, az érzelmi- és társas intelligenciát, az önértékelést, az empátiás készséget, az együttműködést, a negatív érzelmek feldolgozását. Nem utolsó sorban pedig segítenek abban, hogy a gyerekek saját maguk hozzájárulhassanak önmaguk „jóllétéhez”.
A foglalkozások ráhangoló beszélgetéssel/játékkal kezdődnek, majd sor kerül a varázsjáték kereteinek tisztázására. Ezt követi a rövid relaxációval egybekötött mese, amely megindítja az imaginációs folyamatokat. A meséből kilépve megbeszéljük az ott tapasztaltakat (verbális élménymegosztás), majd a gyerekek le is rajzolhatják azokat (grafikus élménymegosztás). A varázsjáték az elkészül rajz bemutatásával, majd annak megbeszélésével zárul. Levezetésképpen visszajelzésre, záró játékra kerül sor.

